Keszthely triatlon 2017

2017.06.18. 22:19

Lehet, hogy utálok triatlonozni, beszámolót írni meg még inkább, de a keszthelyi triatlon valahogy mégsem maradhat szavak nélkül. Az általánosságokat kihagyom, hiszen akit kicsit is érdekel, az vagy ott volt, vagy már olvashatta mások beszámolóiban.

Igen, alátámasztom, hogy elsőfokú viharjelzés volt érvényben, ennek megfelelően kaptunk jócskán a hullámokból. Ez még szórakoztató is lett volna, viszont a kb. 800 ember egyszerre rajtolásával iszonyatos bunyó volt végig, az úszás alatt. Kaptam olyan pofont, ami az úszószemüvegemet úgy benyomta az arccsontomba, hogy később magyarázkodhattam, hogy a férjem békés ember. :-) Alig mertem kiemelni a fejemet, mert féltem, hogy lerúgják, lepofozzák. Annyiban volt jó ez a sok ember, hogy folyamatos áramlatot csináltak, amitől végig olyan volt a víz, mintha hátulról kapnánk a hullámokat. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy 40 percen belül sikerült lenyomnom a 2 km-t. De lehet, hogy csak a pofonoktól akartam gyorsabban szabadulni. :-)

18951294_1726546974023972_5011039220120714035_n.jpg

Miután őszintén örültem, hogy élve kijöttem a vízből, nem is éreztem már különösebben szörnyűnek, hogy 90 km bringázás vár rám. Továbbra is felhős volt az idő és az erős szél nem javította a hőérzetemet. Jól jött volna egy száraz ruha, de gyorsan elhesegettem a gondolatot, hiszen ennyire kispályás nem lehetek. Gondoltam, inkább gyorsabban kéne tekernem, hogy generáljak egy kis belső fűtést. Eleinte iszonyatos szembeszél volt, ettől úgy éreztem, mintha nem is haladnék, csak egy helyben tekernék. Közben – ahogy lenni szokott – baromi sokan előztek, nagyrészt pasik, de azért pár csaj is akadt. Nem értettem, honnan kerül elő ez a sok ember. Ezek mind mögöttem voltak az úszásnál? Egyáltalán hogy férnek el ennyien a Balatonban? Próbáltam győzködni magam, hogy ez azért van, mert túl jó úszó vagyok (ami persze kicsit sem igaz :-)). Én alig-alig előztem bárkit is a bringán, de nem izgattam magam. Kb. a felénél elkezdett esni az eső, ami végig is kísért a bringapálya nagy részén. Örültem, hogy nem valami brutál viharral küzdünk, csak széllel és egy kis esővel. Ebbe még nem fogunk belehalni. Szépen leküzdjük az emelkedőket, gurulunk a lejtőkön, megbirkózunk az időjárás adta viszontagságokkal, és egyszer majd vége lesz.

19055461_1731933653485304_7265526603300184169_o.jpg

És valóban! Amikor láttam, hogy az utolsó km-eket nyomjuk, arra gondoltam, nincs is kedvem leszállni a brinágról, inkább tekernék még egy kicsit a futás helyett. Az sem erősítette a futó kedvemet, hogy nem tudtam fejben lejátszani, merről is kell bemenni a depóba, és hol találom a futócuccomat. Jött mögöttem egy csávó, akit készségesen előre engedtem, csak hogy mutassa az utat. Meg is lett a futócucc, és sikeresen bekeveredtem a futópáyára. Tudtam, hogy az elején nagyon óvatosnak kell lennem. A Garminon valamiért nem tudtam beállítani azt a képernyőt, ami az aktuális km átlagtempóját mutatja, így nem voltam képben a tempót illetően. De úgy éreztem, mint akiben elemet cseréltek. Fáradtságnak mindenféle nyoma nélkül , száguldozva indultam neki. Az előzgetések közben gondoltam, most visszakapjátok, amit a bringán adtatok! :-) És valóban: több száz hellyel előrébbre kerültem a futásban, mint ahogy a bringán végeztem. Mindig is a futás volt az erős számom, de a triatlonos futás azért meg szokott viselni. Nem tudom, most mi történt, ilyen jól még sose ment, pedig nemhogy dopping nem volt bennem, de az egész bringázás alatt 1 db energiaszelet és egy csücsök banán fogyott el, azon kívül csak vizet ittam. A futáson bekaptam egy újabb darab banánt, és ennyi volt az össz kajálásom az egész versenyen. A négy körös futópályán összesen 21 km-t kellett megtenni, bár az én órám szerint kicsit kevesebb volt. A negyedik körön éreztem csak enyhe fáradtságot, de semmiféle meghalásos tünet nem jelentkezett, hanem egyszer csak – nagyon boldogan – beértem a célba.

19144056_1735693153109354_4605860780771526196_o.jpg

5:34 lett az össz időm, amely a hivatalos mérés szerint így áll össze:

 

  • 1,9 km úszás    00:39:36
  • depó 1              00:04:54
  • 90 km bringa     03:13:01
  • depó 2              00:04:16
  • 21 km futás      01:32:46

Az én mérésem szerint az úszás valamivel hosszabb volt, a futás viszont legalább 1 km-rel rövidebb. Akárhogy is, elégedett vagyok az eredménnyel, legalábbis ami az úszást és a futást illeti. A bringán sz@r vagyok, de ez nem újdonság. Nem is igazán értem, miért vagyok ilyen béna, de ez lehet, hogy külön posztot érdemel.

Annyit adott nekem az utóbbi két verseny – a Balatonman Kenese és a Keszthely Triatlon –, hogy lehet, hogy újratervezés jön az életemben. Szilárd meggyőződésem volt, hogy abbahagyom a triatlont, mert nem nekem való, most meg azon jár az eszem, hogy benevezek Szálkára. Ki érti ezt? :-)

A bejegyzés trackback címe:

http://futobarom.blog.hu/api/trackback/id/tr1012604629

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.