Javulás
2011.09.26. 17:20
Pénteken nagyon kellemes zumbát és egy jóérzésű, meglehetősen erős capoeira aerobicot sikerült magam mögött tudni. Őszinte legyek? Többnyire jobban érzem magam az edzőtermi órákon, mint a futásokon, pedig egyértelműen futónak vallom magam, és az is akarok maradni. Talán annyiban könnyebb az edzőtermi cucc, hogy ott oktatók vannak, akik meghatározzák, hogy melyik gyakorlatból mennyi kell, milyen intenzitással csináljuk, stb, tehát nem az én felelősségem, hogy minőségi legyen az edzés. Igaz, már a futásaimat is edzők tervezik meg, de a kivitelezés többnyire egyénileg történik, és ez a nehéz része.
Szombaton lógás volt, de ez így is volt betervezve, mert elutaztunk. Vasárnap is csak a nap végén sikerült futócuccot varázsolnom magamra, ami nem is volt baj, mert elég késő volt ahhoz, hogy a sétálók már hazakotródjanak. ;-) Ahogy elhatároztam, nem futva indultam otthonról, hanem bringával a futóhelyig, ott nagyon alapos bemelegítés gimnasztikával. A tervben 16 km szerepelt a tervezett maratoni tempóval (5 perces ezreken belül). Az első 2 km-t még bemelegítésnek szántam, de ahogy elindultam, úgy éreztem, a gimnasztika elég volt erre a célra, és a futás rögtön az elejétől mehet élesben. Kíváncsi voltam, hogy fogja bírni a siető izmom (megtudtam, hogy ez a hivatalos neve annak a sípcsont mellettinek, ami nekem olyan iszonyatosan be szokott feszülni). Az első km-en még semmi, de úgy a másodiktól az ötödikig azért éreztem egy minimális feszülést. Nem volt vészes, nem kellett miatta lemenni a fűre és nem is lassított a futásban, csak épphogy éreztem. Egyszerre voltam picit csalódott és boldog, mert reméltem, hogy az alapos bemelegítés után semmit sem fogok érezni, ugyanakkor örültem, hogy sokkal kevésbé érzem, mint legutóbb, tehát azért volt értelme bemelegíteni.
Maga a futás jól esett, bár sötét volt, ezért sokszor nem láttam menet közben a sebességemet. Félkörönként (kb. 2 km-enként) nyomtam egy lap-et, így 8 összehasonlítható kör lett belőle. Íme, a végkifejlet. Sikerült bőven a kívánt tempón belül maradni, de a maratonra ez egy picit gyors lesz. Vissza kell vennem, hogy épphogy 5 percesen belül legyek, nem kell ennyivel alatta, mert így valószínűleg nem bírnám végig. Remélem azért, hogy a versenyszellem sokmindent kihoz majd belőlem, amire egy edzés nem képes.
Hétfőn kivételesen nem az edzőterem felé vettem az irányt, hiszen ez a maraton előtti utolsó hét, és a megállapodás értelmében ilyenkor már nem űzök más sportokat, mert ez már a pihenés időszaka, amikor a futás is minimális. Elmentem helyette masszázsra, hogy a maratonon amennyire lehet, laza izmokkal tudjak rajthoz állni. Persze, amúgy is már épp ideje volt, hiszen most voltam ilyenen életemben először sok-sok év sportolás után. Voltak is izomcsomók, feszes izmok meg minden ilyesmi, ahol fájt is a masszírozás, de nyilván ettől van értelme a dolognak. Nagyon jól esett. Kíváncsi vagyok, hogy a ma esti futásnál jelentkezni fog-e az izomfeszülés. Természetesen fogok bemelegíteni, és még egy melegítő krémet is kaptam, ami elvileg izomlazításra szolgál.
Ma délután elmegyek felvenni a maratoni rajtcsomagot. Nagyon izgulok, hogy hogy fog menni (mármint nem a rajtcsomag felvétel :-)). Kicsit úgy érzem, nem készültem fel rá elég rendesen, de majd meglátjuk, mit lehet ebből kihozni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2011.09.27. 14:38:23
