Nem semmi szigetkör
2011.10.28. 23:36
Tök jó, hogy mostanában annyit mondogattam, hogy háttérbe szorul a futás jelentősége, meg nem érdekel az idő, meg nincsenek már különösebb céljaim, stb. Lehet, hogy valahol, tudat alatt mégse így gondolom? Miért futok mégis továbbra is intenzíven, és miért tartom a leglazább edzést is szigorúan 5 perc/km alatt?
És akkor most leírom, hogy mi volt szerdán. Végre el tudtam menni a szigetre egy futóklubos edzésre. Nem tudtam, mi lesz a program, gondoltam, valami résztávozás, mint általában ilyenkor. Mikor hallottam, hogy felmérő szigetkör jön, úgy gondoltam, ez az, amit most a leginkább a hátam közepére se kívánok. Komolyan mondom, hogy legszívesebben hazamentem volna, de a gyakorlatban azért mégse vagyok ilyen megfutamodós. Gondoltam, lesz, ami lesz, alávetem magam. Végülis csak huszon valahány percig kell elviselni a szenvedést, aztán vége. Dávid felhívta a figyelmünket, hogy mivel most sötétben futunk és a lábunk elé kell nézni, valószínűleg nem fog olyan jól sikerülni, mint jobb látási viszonyok mellett. Így én nagyjából 24 percre saccoltam magam.
1,3 km bemelegítés után neki is indultunk. Az elején három srác ment előttem, akiknél érezhetően gyorsabb voltam, de nem nagyon bírtam őket kikerülni. Gondoltam, nem baj, legalább lesz jó kifogásom a szar eredményre. Pár percen belül azért mégis sikerült előznöm, és attól kezdve nyomtam, mint akit felhúztak. Egy zöld pólós sráccal nagyjából együtt haladtunk, hol ő volt elöl, hol én. Néha, ahol volt világítás, az órámra néztem, és többnyire azt láttam, hogy 4 perc tizenakárhányas tempóval megyek. Ez valószínűleg adott egy kis motivációt, és csak nyomtam neki, ahogy belefér. Természetesen marha fárasztó volt, de valahol élveztem, ahogy visz a lendület, és jó érzés volt, hogy én erre képes vagyok. Bizony, a vége felé éreztem, hogy ebből lehet egyéni csúcs. Célba érésemkor Vajda Zsuzsi kiabálta, hogy 22:22!! Úgy megörültem neki, hogy a saját órámra nem is figyeltem, és elbénáztam a mérést. De sebaj, azért vannak az edzőink. :-) Hatalmas élmény volt.
Hogy miért jelent nekem ilyen sokat egy vacak szigetkör? Én hosszútávfutó vagyok, ami azt jelenti, hogy hosszú távon tudok tartani egy egyenletes, viszonylag gyors tempót, de rövid távon nem tudok arányosan gyorsabban futni. Ezt pedig régóta elég nagy hiányosságnak élem meg, mert az ember az 5,3 km-t ne a félmaratoni tempójával fussa! Korábban csak azt láttam, hogy én a rövid távokon kiköpöm a tüdőmet, és nincs gyilkosabb dolog, mint 5,3 km-t futni teljes gőzzel. Most viszont anélkül, hogy kicsit is készültem volna rá, sikerült majdnem egy perccel megjavítani az egykori rekordomat. Akárhogy is számolom, ez a szigetkör 4:13-as átlagra jön ki.
Ezek után ugye mindenki elhiszi, hogy nem érdekel az idő a futásban, és amúgy sincs nagy jelentősége a futásnak az életemben? :-)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
korpaZASZ · http://korpa.blog.hu/ 2011.10.29. 13:18:31
Azt hiszem, nem kell visszanézned, mit írtam korábban, mert emlékszel rá. Ha edzésen mész mint a gőzös, hogyan fogsz "végigbulizni" egy versenyt? :)
szancsurrr · http://egyensulyt.blog.hu/ 2011.10.30. 23:47:12
rabbitshoe.blogspot.com/
azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.11.03. 09:11:48
@b.fruzsi: @szami69: Köszi!! :-)
@korpaZASZ: Jogos a kérdésed. Nem terveztem, hogy rekordokat futok mostanában, egyszerűen így jött ki.
@borboleta: Brazil futások? Már nézem is, csak nehogy teljesen besárguljak az irigységtől. :-)