Verseny utáni "regenerálódás"
2011.08.30. 22:49
A címben szereplő idézőjel nem véletlen. Vannak, akik szerint ki kell pihenni egy futóverseny fáradalmait. Itt visszatérnék a kérdésre: egyéb sporttal is ki lehet pihenni, vagy csak a tévé előtt chipset zabálva? (Mivel tévétlen vagyok, utóbbi esetben semmi esélyem.) Laci, Ricsi: ti mit nyomtatok a verseny utáni két nap?
Hétfőn én szokásomhoz híven az edző teremben kötöttem ki, ahol várt az ellenállhatatlan hasburning és zumba. Az előbbi kegyetlen volt, mint mindig, de én elég mazochista vagyok ahhoz, hogy pont ezért szeressem. És most még a zumbáról se mondhatom, hogy gyenge volt. Amennyire kíméletesen nyomtuk pénteken, annyira beleadtunk mindent tegnap. Ismét egy vendég oktató jött, ezúttal Bernadett, aki már 6 éve zumbázik. Baromi ügyes. Fizikailag én is jól bírom, csak itt koreográfia is van, amit az agyam sokszor nem képes felfogni. Emiatt jobban szeretem, ha ismerős számok mennek, de ennek az órának az intenzitása tényleg fantasztikus volt. Jó lenne jól tudni zumbázni, de úgy gondolom, hogy ahhoz sokkal több időt kéne ráfordítani. Én pedig futó vagyok, egyéb kiegészítő sportokat is űzök és még egy munkahelyem is van. Szóval jelen felállásban kizárt, hogy én ebbe az eddiginél több energiát tudjak beleadni.
Belinkelek egy videót, ami nem a kedvenc számom, mert nekem nem elég intenzív, és zeneileg is csomó más van, ami jobban tetszik, de mivel ez brazil és a caipirinha nevű kedvenc italomról szól (amit itthon is szoktam csinálni), mégis különösen kedves számomra. Brazíliában amúgy alig ismerik a zumbát.
Mára már összegyűjtöttem mindenféle izomlázat. Lehet, hogy még a pénteki capeoira aerobicról is maradt egy kicsi, a vasárnapi futóversenyről is, a tegnapi hasburningről meg aztán bőven. Ez azonban nem akadályozott meg (és korábban se tette soha), hogy elmenjek futni. Az izomláz miatt nem megy rosszabbul, csak feltételezem, hogy többet kellett volna nyújtani utána. Csak a szokásos Kopaszi gáton nyomtam a köreimet. Összesen 12 km lett: 11 km könnyű (kb. 5 perces ezrekkel) és 10*100 méter repülő. Voltak megint a rekortánra pofátlankodó emberek, én pedig gonoszul azt gondoltam, hogy ha útban vannak, fékezés nélkül nekik megyek és legyalulom őket. Persze, a valóságban messze nem vagyok ilyen gonosz, és nem is idegesítettem magam különösebben. Jól esett a futás. Viszont kell tartalékolnom, mert vannak még nagy terveim erre a hétre.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2011.08.31. 08:51:31
Nekem tegnap előtt végleg betelt a pohár a kopaszin, sokan voltak, a rekortánon alig lehetett menni. Én most úgy döntöttem a kopaszi helyett az epdf útvonalán Dél-Buda felé fogok futni, egyrészt tök jó, hogy vannak kilométerek felfestve, másrészt nagyon nyugis, igazán ki lehet kapcsolni futás közben, nem arra kell figyelni, hogy éppen ki akar neked jönni. Elég sokat kell menni a bicikliúton, de arra nem jár sok biciklis. Ajánlom neked is, majd próbáld ki, a Budafoki úton kell elindulni a bal oldali járdán, majd a nyilakat figyelve balra le kell kanyarodni egy ilyen kis beugrós résznél.