Végre megélhettünk egy olyan évet, amikor az UB-t és a keszthelyi triatlont nem szervezik egymásra. Nagyszerű, mindkettőn részt lehet venni! Ezek a gondolatok motoszkáltak a fejemben tavaly ősszel, amikor fény derült az időpontokra. Ahogy közeledtek a versenyek, már nem éreztem az egészet olyan jó ötletnek. Az UB-t lenyomtuk csapatban, ügyesek voltunk, erről már eleget írtak a csapattagok. De a triatlon verseny előtt nagyon a francba kívántam a dolgot. Miért nem megyek inkább strandolni vagy kirándulni, miért kell már megint egy megmérettetés? Ráadásul ez a triatlon olyan bonyolult, annyi cucc kell, depózás van, azt se tudja az ember, hol áll az agya.

De már nem volt visszaút. A B784 Team tagjai kicsit oldották a feszültségemet szombat este, azóta is hálás köszönet nekik. De csak eljött az a fránya vasárnap reggel. 5-kor kelni azért, mert 9:30-kor elrajtolunk – ilyen is csak a triatlonban van! Na jó, túléltük. És tényleg eljött a rajt! Sokszáz ember egyszerre elindul 1900 métert úszni a Balatonban – azt hittem, ebből tömegverekedés lesz. Hát, kaptam is néhány pofont meg rúgást (és valószínűleg adtam is), de nagyszerű volt, ahogy a sok úszótól csak úgy áramlott a víz! Most nagyon könnyű volt lábvizet találni, és éreztem, hogy remek tempóban haladok. És valóban: 38 perc alatt teljesítettem az úszást, ami a résztvevők többségének mérése szerint meghaladta a 2 km-t, tehát valószínűleg kicsit hosszabb volt a pálya. Akárhogy is, én rendkívül boldog voltam, mert az uszodában ennél sok fokozattal gyengébbeket szoktam úszni.

Jókedvűen rohantam ki a vízből és bringára pattantam. Közben eszembe jutott, hogy nem is tudom, hány körös a bringapálya, de azért sejtettem, hogy majd közben kiderül. Idegen volt számomra a terep, Alsópáhok, Zalaakármi és Eszergályhorváti felé mentünk. Ilyen „körből” tettünk meg kettőt, úgy jött össze a 90 km. Nagyon szimpatikus volt a környék: jó minőségű út, szép mezők és falvak, mindenfelé kedves szurkolók. Jól éreztem magam tekerés közben, de nem nézegettem az órámat, hogy ne stresszeljem magam. Az első kör végén pillantottam rá először, odáig 30 fölötti átlaggal nyomtam. Ettől még jobb kedvem lett, és bár a második körön lassultam egy kicsit, mégis maximálisan elégedett voltam. Nem akartam túltolni, hiszen a futásra kellett még bőven tartogatni az energiát. Végül 3 óra 2 perc alatt teljesítettem a bringázást. Igaz, nekem csak 89 km-t mért az órám, de így is nagyon jó.

Elérkeztünk a futáshoz, ez az én számom! Hát, azért a triatlonos futásnál nem egészen azt érzem, mint egy sima futóversenyen. A tekerésre ráállt lábakat és idegrendszert elég nehéz meggyőzni, hogy át kell váltani futólépésekre. Soha nem esik jól az elején, de végül is nem azért járunk versenyre, hogy jól essen. :-) A négy körös futópályából az első azért összességében kellemesen telt, a másodiknál már éreztem, hogy a tűző napon a kastélyhoz felfutni nem egy kéjutazás. Kezdtem elengedni az 5 perces tempót. Nem tudom, mi lett volna, ha nem jönnek a felhők, inkább nem képzelem el. De szerencsére jöttek, ezért kellemes, borús időben futottam a harmadik kört, és a tempó is javult. A negyedik körön leszakadt az ég, és pillanatok alatt kis patakok alakultak ki az aszfalton. Megint nagy szerencsém volt, mert ez eléggé motivált a gyors célbaérésre, és nekem még pont nem jutott ki a bokáig érő vízifutásból. Sikerült benne maradni az 5 percesben ezrekben, és 1:40 alatt abszolváltam a távot, amit az én órám ugyan kicsit kevesebbnek mért 21 km-nél, de egye fene, megelégszem vele! :-)

És végre elmondhatom, hogy bizony PB!! 5:29 lett a vége, ami 13 perccel jobb az eddigi egyéni csúcsomnál. Egész pontosan így alakultak a részidők:

Úszás 00:38:38
Depó1 00:04:09
Kerékpár 03:02:35
Depó2 00:03:21
Futás 01:40:52
==================
Összesen 05:29:37

Amennyire brutál módon nem volt kedvem ehhez a versenyhez, annyira extra öröm lett a vége! Persze, úgy érzem, a körülmények abszolút ideálisak voltak, szinte mindenben kedvezett nekem a szerencse. Nem biztos, hogy mindig, minden versenyen ilyen jól fogok járni. De ez most már az enyém, és örökre elmondhatom magamról, hogy 5 és fél órán belüli középtávú triatlon eredményem van! Komolyabb helyezést nem értem el, mert ez profi verseny volt (egész pontosan OB, ahol a még a külföldi nagyágyúk is megjelentek), de egy kategória bronzérem azért befigyelt. De nem ez a lényeg, hiszen a mezőnybeni helyezés nagyban függ a többi résztvevőtől, viszont amit ki tudtam hozni magamból, azt elég szépen kihoztam. Most ismét van kedvem versenyezni – ez talán eltart a következő verseny előtti napokig. :-)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.