Szerda lévén irány a Margitsziget. Itt nincs mód a bemelegítés ellógására. Nekem az a 6 km is számít, amit bringázok odáig, majd a szigeten nyomunk egy kb. 10 perces gimnasztikát Vajda Zsuzsi vezetésével, utána 1,3 km bemelegítő futás. Ez már elég jó ahhoz, hogy az ember normálisan vágjon bele a dologba. Össze nem hasonlítható azzal az állapottal, mint amikor felállok a munkahelyemről, és minden átvezetés nélkül egyből tolni akarom neki.

Dávid vezetésével szokás szerint résztávoztunk, ezúttal 3+2 km-t nyomtunk meg erősebben. Itt látható, hogy a 3 km-t 4:16, a 2 km-t pedig 4:15-ös átlaggal sikerült lefutnom. Saját képességeimhez mérten ez nem olyan rossz, persze össze sem hasonlítható Ricsiével vagy Bitliszbáéval, dehát ez van, nem tervezek emiatt kiugrani a tizedikről. Amikor visszaértünk, a 7 órás csoport már melegített, majd futottunk még velük egy levezető kört.

Zsuzsival és Dáviddal beszélgettünk a maratonról. Dávid szerint, ha szombaton csak 5:12-es átlaggal ment a 38 km, nem valószínű, hogy a maratonnál tudom az 5-ös átlagot hozni. Azt viszont biztatónak találta, hogy a Velencei-tavat 4:45-össel bírtam. Nem akartam semmi közös futóeseményen részt venni a hétvégén, de Zsuzsi mondta, hogy fognak nyomni 5 szigetkört 5-ös átlaggal, amin viszont úgy érzem, ott a helyem. Meglátjuk, hogy sikerül-e tartani az iramot, vagy sem, de tempó szempontjából ez lesz az igazi felmérő. A távolság miatt kevésbé aggódom, az szinte biztosan menni fog. Azt tanácsolták még, hogy az egyéb sportokat hanyagoljam, és a maratonig koncentráljak csak a futásra. Azt meg is ígérem már most, hogy a maraton hetén nem fogok se hasburninget, se capoeira aerobic-ot nyomni, de lehet, hogy már az előzőn se. A zumbáról lehet, hogy nem mondok le, mert az tulajdonképpen olyan, mint egy light-os futás, különösebben nem veszi igénybe az izmokat.

A végén még beszélgettünk kicsit DagadtKöcsöggel, Encivel és Ulrikkal, majd hazabringáztam, miközben azon járt az eszem, hogy a futás ilyen mértékben, ahogy én csinálom, nem éppen családbarát. Az még rendben van, hogy az ember meló után (jobb esetben előtt) nyom egy tízest a környéken, de hogy emiatt elmegy a francba edzeni, hétvégén nyomja a többórás hosszúkat, olyan versenyekre jár, amiből nem kevés ilyen Bivalybasznád szerű helyeken van, tehát hajnali kelést és egész napi elfoglaltságot jelent, az már kicsit húzós. Így meg, hogy Karesz a térde miatt nem futhat velem, még rosszabb, bár ő amúgy se egy versenyszellemű futó, csak edzeni szeret. Igazából nagyon türelmes velem, de én látom, hogy mennyi időt elveszek tőle. Ha letudom a maratont és novemberben a két félmaratont (ami még az idei tervben szerepel), visszavonulok sima hobbifutóvá. Ja, és félmaratonon nincs több PB-célom. Májusban megvolt az 1:35, nem kell nekem ezen már javítani.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BGy · http://babosi.blog.hu 2011.09.15. 13:29:37

Igen, nehéz az eredményes (dobogós) futást összeegyeztetni a családdal. Előbb-utóbb kompromisszumot kell kötni és visszavenni, mert az egyre jobb idők egyre több edzést igényelnek, én meg gyerekekkel és feleséggel azt már nem engedhetem meg magamnak. Így is sokszor kell az én futásaimhoz igazítani a család életét.

Válasz erre 

2011.09.15. 15:48:01

tegnap kicsit kemény volt, amit csináltatok. együtt melegítettem veletek, aztán nem álltam meg, hanem kis technikai frissítő szünet után rögtön elindultam egy kényelmes, kocogós körre. Nem tudom, hogy a melegítés után még mennyit vártatok, és a két résztáv között volt e komolyabb megszakítás, de az biztos, hogy a leggyorsabb emberek az 5km-es vonalnál utolértek minden előnyöm ellenére :)

Válasz erre 

b.fruzsi · http://kmkovek.blog.hu/ 2011.09.15. 18:23:57

Teljesen megértelek, én sem tudok több sportot passzírozni az életembe, pedig szeretnék, de nem akarok átesni a ló túloldalára, és elvenni még több időt a kedvesemtől, aki csakúgy, mint a Te Kareszod, elég türelmes típus...Valahol nekem pl. ez a része az életemnek sokkal fontosabb, és ezt igyekszem tudatosítani nap, mint nap...:-) Én az öt.harmincas tempót nem fogom tudni tartani a maratonon, de nem is érdekel, mert így is nagy dolog lesz, amit véghez viszek, és a szeretteim, ezen felül én magam is marha büszke leszek, valahol ez az, ami igazán számít. :-)

Válasz erre 

korpaZASZ · http://korpa.blog.hu/ 2011.09.15. 23:06:03

Amit megerősítenék, az az, hogy iróasztal mellől felállva sokszor nagyon nehéz utána futásban teljesíteni.
Ha olyankor komoly tempójú edzésem van (elég sokszor), nap közben már fel-fel állogatok, sétálgatok, kicsit nyújtok (már nem statikusan, hanem ahogy kell még hideg izmokkal) és érdekes módon, ha reggel már volt egy edzésem aznap, sokkal jobban megy delután...

Válasz erre 

mata68 2011.09.16. 09:19:36

Az utolsó bekezdéshez:
Három iskolás gyerek és feleség mellett készülök a jövő évi Ironman-re, úgyhogy van mire nézni. Szerencsére a család türelmes, de a heti 15 feletti edzéshetek még el sem kezdődtek:)

Válasz erre 

azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.09.16. 09:35:00

@BGy: @b.fruzsi: Örülök, hogy ismerős a probléma, és nem én vagyok az egyetlen, aki úgy látja, hogy limitálni kell a sportot a család javára. Gyerekek mellett ez fokozottan igaz, de egy pár mellett is oda kell figyelni, hogy mennyit foglalkozunk magunkkal és az mennyit vesz el a közös időből. Jól mondod Fruzsi, akármilyen maratont futsz is, nagyon büszke lehetsz magadra és a szeretteid is azok lesznek. A tempód és a családod szeretete között nincs összefüggés. :-)

Válasz erre 

azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.09.16. 09:38:05

@viito: Egész más, ha kényelmes kocogós körre indulsz, mintha az a cél, hogy rövid távokon ezerrel nyomasd. A második kört már mi is kényelmesen toltuk, az elsőnél meg az volt a cél, hogy a 3+2 km-en minél többet kihozzunk magunkból. Gyere el egyszer erre az edzésre, és meg fogsz lepődni, mert sokkal gyorsabb leszel, mint amit most kinézel magadból. :-)

Válasz erre 

azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.09.16. 09:40:43

@korpaZASZ: Jó ötlet, hogy ilyen esetben már a munkahelyünkön is sétálgassunk és nyújtsunk kicsit. Tanulva a keddi esetből, tegnap már én is tudatosan többet álltam fel délután, és szerintem ebből rendszert fogok csinálni. Persze, az ideális az lenne, ha át tudnék szokni a reggeli futásra, de a reggeli lustaságom legyőzése még túl komoly feladatnak tűnik. Te szoktál rendesen bemelegíteni?

Válasz erre 

azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.09.16. 09:45:27

@mata68: Ez szép vállalkozás! Nekem is voltak jövőre ironman-es terveim, de pont tegnap gondolkoztam, hogy hagyom a francba, egyszerűen nem ér annyit még az eddigieknél is jobban az edzések körül forogjon az életem. De te talán már túl vagy ezen az időszakon, és te _már_ megengedheted magadnak. Ha iskolások a gyerekek, akkor már valamelyest önállóak, szóval mindent bele! Heti 15 edzés? Az azt jelenti, hogy min. napi 2? A különböző sportok külön edzésnek számítanak, vagy minden nap 2-szer kell menni?

Válasz erre 

korpaZASZ · http://korpa.blog.hu/ 2011.09.16. 10:17:38

@azilinha: mármint reggel? Nem igazán, lassan kezdek olyankor és csak később veszek fel egy normál tempót.
Délután 1.5-2km a bemelegítő rész, onnan már akár versenytempó feletti résztávokat is szoktam indítani, az első annyira nem is megy jól, de azért végig tudom csinálni őket általában.

Válasz erre 

mata68 2011.09.16. 14:59:30

@azilinha: Bocsánat, helyesen 15 órás edzéshetet akartam írni, ami heti 3 úszást, két kerózást és három futást jelent. Persze ezt lehet variálni és növelni is :) A csúcsterhelés heti 20 óra körüli edzés lesz, legalábbis így tervezem:)

Válasz erre 

azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.09.16. 16:31:04

@mata68: Emellett még van egy napi 8 órás munkahelyed?

Válasz erre 

PecsiPeter · http://pecsipeter.blog.hu/ 2011.09.16. 18:44:54

@mata68: Ennyi tréningel simán menni fog.Főleg Neked aki így fut!
Nagyszerű lesz közösen együtt mégis mindenki egyedül küzdve önmagával!Szurkolok Neked majd meglátod élőben mennyire király haverokkal a pályán vállvetve törni előre!:)

Válasz erre 

PecsiPeter · http://pecsipeter.blog.hu/ 2011.09.16. 18:50:39

@azilinha: jó olvasni,hogy egy magadfajta futóbolond is érzi,hogy mennyire fontosak az emberi kapcsolatok és a család.
Nehéz ügy megtalálni az egyensúlyt e téren.

Válasz erre 

mata68 2011.09.16. 18:55:48

@azilinha: Szerencsére multimilliomos vagyok, így munkával nem telik az idő.

Sajnos, ez nem igaz:)

Igen, a napi 8 óra munka megvan, előtte-utána lehet edzeni.

Válasz erre 

mata68 2011.09.16. 18:58:23

@PecsiPeter: Köszönöm a biztatást LC, nem is a futástól félek, hanem az úszástól.

Áruld el itt is, hogy hány óra volt a leghosszabb edzésheted ? Szerintem Neked alapból megvolt a heti 20 óra :)

Válasz erre 

azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.09.16. 20:22:22

@mata68: Szurkolok az ironmanhez. Szerintem én most lemondok róla, persze lehet, hogy télen-tavasszal még megváltozik a véleményem. Én az úszástól kevésbé tartok, sőt, biztos, hogy utána a bringa is menne. Inkább az a maraton a végén a húzós szerintem.

@PecsiPeter: Tényleg nehéz megtalálni az egyensúlyt. Ha egyedül lennék, biztos, hogy teljesen a sportnak élnék, így viszont van még annál is jobb. :-)

Válasz erre 

helga84 · http://lhrunner.blogspot.com/ 2011.09.29. 17:56:25

Emlekszel, Nora, mikor emailben kerdeztelek errol a temarol? Utan rengeteget gondolkodtam, hogy a te ferjed hogy lehet ENNYIRE megerto, mikor biztos tole is veszel el idot az edzessel. Szerintem ORULT nagy dolog, hogy nem kell szolnia emiatt, hanem magadtol eszrevetted es helyreteszed ezt az inbalance-ot. Nalunk sajnos nem ilyen optimalis a helyzet, en eleg onzo tudok lenni, ha edzesrol van szo. De megvan az az elonyom, hogy csak 17 napot dolgozom egy honapban, igy idonkent napkozben is akad idom, amikor senkinek sem hianyzom.
Nagyon jo dolog, ha az embert hazavarjak, annyira, hogy haragszanak is, ha nem jossz. Bar en IMADOM a sportot, ezt sosem cserelnem el erte!
:)

Válasz erre 

azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.10.01. 22:57:49

@helga84: Nagyon fontos tényleg, hogy megtaláljuk az egyensúlyt. Neked tök jó, hogy tudsz olyankor futni, amikor senkinek se hiányzol. Mostanában nálunk is előfordul, hogy a férjem úszni megy, amíg én futok, így olyankor optimális a helyzet. Ha itthon van, akkor se zavarja, ha én edzek, mert látja, hogy ez mennyire fontos nekem, én viszont kezdek rájönni, hogy nem is annyira. ;-)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: